A település honfoglalás előtti vallásos életéről a mindmáig kultikus helyként számon tartott Szamárkőn kívül nem sok lelet maradt fenn az utókor számára. Már az Árpád-korban templomos település, első keresztény templomát koragót stílusban építették. 1233-ban szerepel először a feljegyzésekben „Zamárdi papja”, és az 1332-33-as pápai tizedjegyzék már említi a plébániát. 1594-ben, a tizenöt éves háborúban a törökök felgyújtották, mivel a falu népe ide menekült előlük. A törökök kegyetlen pusztítást végeztek, nem csak a templomot, hanem az egész falut felégették, a romok között később rengeteg csontmaradványt szántott ki az eke. Az elpusztult templom helyén ma kereszt áll, melyet az „Egyesület Zamárdiért” állított 1992-ben.

A 18. század derekán újjáépült településnek kezdetben csak egy egyszerű haranglába volt. A plébániatemplom újjászületése Vajda Sámuel tihanyi apát nevéhez fűződik, ő patronálta a zamárdi katolikus közösséget, tudni illik a község a tihanyi apátság birtoka volt. A ma is álló barokk templom 1771 és 1774 között épült fel. 1786-ban orgonát és két harangot szenteltek, a harmadikat 1851-ben öntötték. 1905-ben a zsindely fedésű torony tűz martaléka lett, elpusztultak a harangok is. Az új harangok 248, 126 és 66 kg-osak voltak, közülük csak a két kisebbik van meg, mert a nagyharangot a nyilaskeresztes uralom lefoglalta. A kétmanuálos orgonát az 1944-ben a toronyban állomásozó szovjet katonák vandál módon elpusztították és elégették. Napjainkban egy 3 manuálos elektromos orgona szól a szentmiséken.

A templom köré emelt bástyafal 1899-ből való, tihanyi terméskőből készült. Méreteit felnagyítják a magas falak, órapárkányos tornya a homlokzat előtt áll. Szép összhangot nyújtanak a lant alakú ablakok, tornyán, illetve a szentély fölött az apostoli kettős kereszt látható, ez azt jelent, hogy korábban egyházi kiváltságokat élvezett a község. A templom előtt kőkereszt, mögötte pedig Nepomuki Szent János ismeretlen időben készült szobra áll, egyes vélemények szerint még a templomnál is régebben készült. A főoltárkép Szűz Mária születését ábrázolja, két szélén Szt. József és Keresztelő Szt. János szobra, fölötte a Szentháromság szoborcsoport áll. A szószék fölött Sárkányölő Szt. Mihály alakját láthatjuk. A főoltár és a szószék a fehérvári Lingzer György műve 1779-ből. A mellékoltár Jézus Szívét ábrázolja, korábban Szent Vendel oltára állta a helyén. Értékes még a védett keresztelő kút. A belső tér rokokóba hajló barokk összképet nyújt.
E látszólag átlagos templom sok rejtett értéket hordozhat még magán! A templom legutóbbi felújításakor, a kőpadló cseréjekor a padlózat alatt boltozatot találtak a munkások. Sajnos a felfedezők nem szóltak senkinek erről, hanem visszafalazták és beburkolták, csak később számoltak be erről az egyházközség vezetőinek. A templom alatt minden bizonnyal altemplom húzódik, ami nem lehet egyidős a mai istenházzal, hiszen építéséről Vajda Sámuel apát részletesen beszámol, annak minden mozzanata ismert. Ebből arra következtethetünk, hogy a templom éppen az altemplom miatt került mai helyére, mint illetékes szent helyre. A további kutatások a település történetének sok rejtélyére adhatnak választ, amennyiben tényleg létezik az altemplom.

• Város:ZAMÁRDI
• Típus:látnivaló
• Tel:
• Fax:
• Email:
• Weboldal:Plébániatemplom Zamárdi
• GPS koordináta:46.8781 x 17.9472
• Cím:8621 Zamárdi, Fő u. 22.
• Nyitvatartás:hétfő 7:30 –
  kedd 19:00 –
  szerda 7:30 –
  csütörtök 19:00 –
  péntek – –
  szombat 19:00 –
  vasárnap 9:30
• Látogathatóság:szentmisék alkalmával
• Belépődíj felnőtt:nincs
• Belépődíj diák:nincs