A magyar tenger szerencsére nem csak hatalmas víztükrével csábítja az arra kirándulókat, mindenki számára tartogat valami „csemegét”.
A szafariparkkal körülvett, patinás kúriában berendezett múzeumban az egykori orvos, dr. Nagy Endre Afrika-kutató tanzániai eredetű gyűjteménye, vadásztrófeák, afrikai törzsek kultikus tárgyai, népi faragások, használati eszközök kaptak helyet, betekintést engedve egy távoli világ kultúrájába. A múzeum fő vonzereje az épület környékén létesült szafariparkban rejlik. A kis parkban afrikai állatokban – teve, kafferbivaly és zebra – gyönyörködhetünk, de megtalálhatók itt hazánk jellegzetes állatai is. A gyermekeket pónilovaglás és játszótér várja.
Szigligeti vár
A Balaton egyik gyöngyszeme a kialudt vulkánok kúpjától, a zamatos borokat adó domboldalaktól, susogó nádasoktól és a hullámzó tó vizétől határolt szigligeti Várhegy, sziklás csúcsán az egykori középkori várral. A Várhegy csúcsát koronázó, helyreállított 13. századi erődítményből gyönyörű kilátás nyílik a környező vidékre és a hegy lábánál elterülő tóra.
Ha kigyönyörködtük magunkat a lenyűgöző panorámában, akkor tegyünk egy sétát a félsziget belsejében is. A vár alatt lépcsős elrendezésben, félkörívben húzódnak az Ófalu nádtetős házai, kanyarognak girbegurba utcácskái. Itt találhatjuk az írók alkotóházaként működő egykori Esterházy-kastélyt, melynek 12 holdas parkja védett arborétum.
Kővágóörsi kőtenger
Kővágóörs az 1984-ben tájvédelmi körzetté nyilvánított Káli-medence déli kapuja. Déli irányból, a Balaton felől legkönnyebben a mintegy 3,5 km-re található Révfülöpön keresztül lehet megközelíteni autóbusszal vagy személygépkocsival, és a legközelebbi vasútállomás is itt van. Balaton-parti település is, mivel hozzá tartozik a Révfülöp és Balatonrendes között fekvő Pálköve, magát a falut azonban alacsony dombok választják el a tótól.
A kőtenger nevét a község közvetlen közelében található, de a falu házai alatt is előforduló, hatalmas lapos sziklából álló kőtengeréről és annak főként malomkő, pincebolt, bástya, mezsgye céljára való bányászatáról, „vágásáról” kapta. Egyáltalán nem ritka, hogy egy szabad szemmel pusztán egy-másfél méter magasságúnak és kerületűnek látszó szikla a felszín alatt legalább ugyanekkora vagy még nagyobb terjedelmű. (A 2005-2006-os útfelújítások során ez komoly nehézségeket okozott.) A jelenség eredete egy ritka geológiai képződmény, a Pannon-tenger megkövesedett homokturzása.
Ciprián forrás, Tihany
A forrást orosz szerzetesek vájták maguknak, akik a 13. századig a környéken éltek. Nevét felfedezőjéről, Ciprián apátról kapta. Kristálytiszta vize felfrissíti az arra látogató turistákat, akik a hajóállomásról vezető túraúton juthatnak el ide.
Kálvária, Tihany
Az ország legszebb 20. századi kálváriája 1927-ben került felszentelésre. A Krisztus kínszenvedését és keresztútját jelképező stációit, sztéléit, a történelmi Magyarország vármegyéinek és szabad királyi városainak nevében állították fel. A Kálvária építményeit 1960-ban leromboltatták.
Hosszú évek munkája, szervezése után végre ismét méltó képét mutatja Tihany egyik legszebb nevezetessége a IV. Károly Kálvária.
A kálvária zarándokhely lett, ill. a katolikus hívek is minden év nagypéntekén végigjárják ezt az utat.
Helikon Kastélymúzeum – Festetics-kastély, Keszthely
A több mint negyedévezredes Festetics-kastély építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte. Az akkor 34 termes épületet a XVIII. és XIX. században háromszor átépítették, bővítették, így ma 101 helyiséggel büszkélkedhet és ezzel Magyarország három legnagyobb, barokk kastélyainak egyike lett.
A Festetics-kastély ma múzeum és konferencia központ. A kastély parkjába a díszes főkapun juthatunk be. Az előkertet vadgesztenyefák, törökmogyoró, orgonák, feketefenyők és más fák, bokrok mellett két klasszikus szépségű japánakác, és Festetics György gróf mellékalakokkal kiegészített bronzszobra és egy nagy szökőkút díszíti.
A keszthelyi Bacchus Hotelben van lehetőség végigjárni a régi pince egyik érdekes ágában kialakított bormúzeumot, mely büszkeségévé válna valamennyi helytörténeti gyűjteménynek. A bormúzeumban található, több mint 1000 tárgyból álló szőlőművelési és borkészítési eszközök gyűjteménye bepillantást nyújt az elmúlt századok életébe.
A vár legdicsőségesebb uráról, az összes csatáját győztesen megvívó Kinizsi Pálról kapta a nevét.
Építésének pontos ideje a történelem homályába vész.
Első emlékek a XV. század közepéről maradtak ránk. Akkoriban a Vezsenyi család birtokaként tartották számon.
1472-ben adományozta Hunyadi Mátyás a hadjárataiban tanúsított vitézségéért Kinizsi Pálnak, aki halálig (1494. november 24.) uralta s jelentős átalakításokat hajtott végre rajt.
Fő funkciója a tulajdonosok védelme, illetve a Buda-Róma közötti borostyánút felügyelete volt, mely a várbirtokon keresztül haladt.
A XVI. századtól a Zichy főnemesi család birtokolta az uradalmat.
A XX. század közepén történt feltárásnak, részleges rekonstrukciónak köszönhetően betekintést nyerhetünk a Kinizsi Vár fénykorába.
A Sümegi Vár az ország egyik legszebb, viszonylag épen megmaradt középkori erődje, amely a környezetéből magasan kiemelkedő kopár hegytetőre épült.
A vár területileg három nagyobb egységből, a külső-, a belső és fellegvárból áll. Építése több korszakra osztható. Az 1260-as években épült meg a vár legrégebbi része, a fellegvár Öregtornyának alsó szintje, melyen egy fából készült emeleti toronyrész állhatott.
A várba gyalogosan lehet felsétálni, azonban a várúton igénybe vehető vártaxi közlekedik: http://www.vartaxi.hu/
